Jó néhány cikket írtam már Egyiptomról, erről a valaha nagy, tündöklő civilizációról; nemcsak a piramisokról, a templomokról, hanem mindarról a spirituális „örökségről” is, amit e nagyszerű emberek hagytak ránk, és amivel a ma fejlődni vágyó ember is megtanulhatja átváltoztatni önmagát, hogy közelebb kerüljön saját lelkéhez és megértse, miért érkezett e földre, s ezáltal beteljesíthesse a Sors által rászabott életfeladatát.

Szeretném most néhány személyes élményemet megosztani a Kedves olvasóval, elmesélve mindazt, amit nekem magamnak jelentett ez az út.

Utólag visszagondolva, mind a mai napig döbbenettel tölt el, milyen hirtelen, a semmiből jött a késztetés: nekem Egyiptomba kell mennem! Olyan volt, mintha egyszer csak nyomtak volna rajtam valami gombot, és beindult egy érzés, aminek hatására a sejtjeimben éreztem a késztetést, hogy nekem ott dolgom van. Soha előtte nem foglalkoztatott a dolog, épp ezért volt furcsa számomra, és a környezetem számára is, hogy honnan ez a hirtelen „zsigeri” vágyódás.

Lázasan kezdtem el bújni a különböző utazási irodák prospektusait, de érzetem, hogy egyik program sem az, amit én keresek. Konkrét elképzelésem nem volt arról, hogy mit szeretnék, csak azt tudtam, hogy nem a tengerpartra vágyom a luxus szállodákba, nem a papirusz múzeumok és a parfümériák világát szeretném felfedezni, hanem valami egészen mást.

És akkor, 2000 végén érkezett a megoldás… Egy ismerősöm ajánlott egy társaságot, akik évente kétszer utaztak Egyiptomba, és ugyan a szokványos turistaútvonalakat járják be, ám egyiptológusok vezetésével. S amikor aztán felvettem velük a kapcsolatot, és átküldték a 16 napos útnak a programját faxon, akkor már tudtam: igen, ez az, ezt kerestem!

Így történt, hogy 2001 áprilisában egyiptológusok és Kelet-kutatók társaságában felkerekedtem felfedezni Egyiptomot, megérteni, miért is hív engem annyira ez a hely. Már a megérkezés érdekes érzéssel töltött el, mert amikor kiszálltam Kairóban a repülőgépből, rögtön olyan érzés kerített hatalmába, mintha akkor érkeztem volna valahonnan haza!

Maga az út fantasztikus volt, én végig kisgyermek módjára, áhítattal, csodálattal éltem meg minden egyes pillanatát. Mivel szakemberekkel utaztunk, az út alatt végig rengeteg tanítást kaptunk, igaz, ezek mind a hivatalos egyiptológia által felállított téziseken alapultak, ám nekem rengeteget segített abban, hogy elkezdjem megérteni az egyiptomiakat, az istenekbe vetett hitüket, azt a REND-et, ami szerint ők élték az életüket. Ez az út megadta a „kezdő löketet” ahhoz, hogy kutassam a MIÉRT-eket és a HOGYAN-okat.

2001 óta minden évben – volt, amikor egy évben kétszer is – kiutaztam, sőt, többször mentem egyedül (!) is, mert a vonzás egyre erősödött bennem, még mindig nem értettem pontosan ennek okát, csak sejtéseim voltak. Erre aztán ismételten a Sors adta meg a választ: rátaláltam egy közösségre, akiktől nagyon sok mindent megtudtam arról, hogy mivégre bennem ez a hihetetlen vonzódás Egyiptomhoz. Rajtuk keresztül pedig rátaláltam azokra a lelkekre, akikkel közös dolgom van az utamon. És végre a helyére kerültek ennek a „kirakósnak” a darabjai.

Azóta is rengeteget jártam kint, és megtapasztalhattam Egyiptom spirituális arcát is. Nem csak a filozófiát, hanem azokat a segítő energiákat, amelyekkel az ember feltöltődhet, és amelyek nagyon sokat segítenek abban, hogy közelebb kerüljünk saját lelkünkhöz és kibontakoztathassuk igazi önvalónkat. Minél többször részesültem ezekből az energiákból, annál jobban megértettem, megtanultam azt, hogyan tehetek magamért, hogyan ismerjem fel és győzzem le az egóm által keltett illúziókat: a félelmeimet, a kishitűségemet, a szorongásaimat, az „éngörcsemiet”, az addigi életem során felhalmozott negatív tulajdonságaimat. És így egyre pozitívabb irányt vett az életem is, minden tekintetben.
Merthogy Egyiptomban ilyen energiákból töltődünk.

A piramisok, a templomok falai, sőt maga a Nílus, mind-mind ontják magukból ezeket az energiákat; Egyiptom a legelevenebb beavató hely minden lélek számára! S ha jól „kufárkodunk” az ott felvett energiákkal, magyarul, azáltal, hogy igyekszünk nem lerombolni azok hatását a sok egózással, agyalással, negatív gondolatokkal és érzelmekkel „legyártásával”, hihetetlen dolgokat leszünk képesek kihozni önmagunkból! Erre a legjobb példa számomra az a változás, amin én magam mentem keresztül. Az a lelki és tudati állapot, ahonnan indultam, és az, ahol ma tartok.

„Egyiptom egy olyan hely, ahol kitágulnak az emberi elme és lehetőségek határai, ahonnét még mindig lehet erőt meríteni a távoli célok megvalósításához. Egyiptom energiái hatnak az egóra is, arra a fajta ködfüggönyre, aminek idővel el kell majd tűnnie! Hatást gyakorolnak azokra a kemény sérelmekre is, melyeket csak úgy tud legyőzni az ember, ha kimondja.”

Úgy, mint jómagam is, Egyiptom hívó szavát nagyon sok lélek meghallja. E megszentelt föld nyitott könyv mindenki számára, aki olvasni AKAR belőle. Persze nyitottságunk és felkészültségünk döntően befolyásolja, milyen mélyen tekinthetünk a misztikum titkaiba, de aki kész tenni önmagáért, nem fog csalódni!

Incze Mónika