amenti_1Az Egyiptom fővárosának közvetlen közelében fekvő gízai fennsík rengeteg talányt és titkot rejt az érdeklődők számára. Önmagukban az ott található és részben(!) látogatható építmények is rejtélyesek;  keveset tudunk – és véleményem szerint azt is rosszul – arról, hogy hogyan, mikor és valójában mi célból épültek és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mit rejthet a felszín, mi az, ami még felfedezésre várhat e helyen?!

Egy korábbi írásomban (lásd: Mi célból építették a Nagy Piramist?) már vázoltam, milyen anomáliákkal találja magát szembe az, aki van olyan szerencsés, és végigjárhatja a Nagy Piramis belső termeit, melyek közül ma még csak egy van megnyitva a nagyközönség számára. Egy „átlagos” turistának fogalma sincs arról, mennyi járat és titkos folyosó rejtőzhet még az építményen belül, ám  ha valaki bejut pl. a Királynő kamrájába, akkor  láthatja, hogy onnan még nyílnak további járatok, melyek ki tudja, hova vezetnek, és mit rejthetnek az avatatlan szemek elől. De természetesen ezek is lakat alatt vannak, oda látogató ma be nem teheti a lábát.

Újabb rejtéllyel találjuk magunkat szembe, ha körbesétáljuk a Szfinxet. Természetesen ide sem juthat be akárki; arról az emelvényről, ahonnan ma a turisták megcsodálhatják ezt a csodálatos és méltóságteljes szobrot, nem látszik annak a föld alatt húzódó folyosórendszernek a lejárata, melyen keresztül a Nagy Piramis és a Szfinx összeköttetésben áll, és amelynek meglétét egyébként egy japán kutatócsoport is bizonyította, még az 1990-es évek derekán.

De vajon milyen titkokat őriznek ezek az építmények és a bennük található titkos kamrák és járatok? Azt már tudjuk, hogy sem a Nagy Piramis, sem pedig a Szfinx nem akkor épült, amikorra az egyiptológia tudománya datálja azokat, és amely feltételezésekből, a számos bizonyíték ellenére, a mai napig nem engednek. Pedig rendelkezésre állnak olyan papiruszon fennmaradt írások, melyek arról tesznek említést, hogy ezek az építmények ősidők óta ott állnak, és maguk az állítólagos építtetők is kutatták titkaikat.

Az egyiptomiak tudták ugyanis, hogy – példának okáért – a Nagy Piramist nem Kheopsz fáraó építtette, hanem maga Thot emelte, s a legenda szerint az Atlantiszról származó ősi tudást rejtette annak falai mögé.

A  varázslótörténeteket ismertető Westcar Papirusz egyik részlete szerint pl. Dzsedefré herceg közli apjával, Kheopsszal, hogy jelenleg is él egy varázsló, aki „ismeri Thot szentélye kamráinak a méreteit. Őfelsége Alsó- és Felső Egyiptom királya, az igazhangú Hufu (Kheopsz) ugyanis Thot szentélye kamráinak a méretei után kutatott, hogy hasonlót készítsen magának horizontja részére”. Nem mellesleg szólva, ezt a varázslót Dzsedinek hívták. A történetből a későbbiekben kiderül, hogy a varázsló ugyan ismeri a rejtekhelyet, ahonnét ezeket az adatokat meg lehet szerezni, de nem ő fogja a királynak elhozni azokat, hanem a Napisten gyermekeinek egyike, aki egy papnőtől fog megszületni.

A híres amerikai látnok, Edgar Cayce is, egy látomásában már évtizedekkel ezelőtt beszámolt arról, hogy valahol a Szfinx közelében létezik egy csarnok, melyben nagy mennyiségű tekercset, könyvet és egyéb titkos iratot rejtettek el, melyek az atlantiszi civilizáció hagyatékát őrzi, ám azok egy bizonyos időpontig nem juthatnak világi kezekbe, és akkor is csak a kiválasztottak előtt fog feltárulni tartalmuk.

Vajon ezek a rejtett kamrák lehetnek az Amenti csarnokai, melyekről Thot smaragdtáblái kapcsán tesznek említést?
amenti_6A legenda úgy szól, hogy Thot – aki létrehozta és útjára bocsájtotta ezt a fantasztikus civilizációt -, amikor elérkezettnek látta az időt arra, hogy elhagyja Egyiptomot, a Nagy Piramist az Amenti termei fölé emelte, és ebben helyezte el feljegyzéseit. Amenti (a szó „elrejtettek”-et jelent) termei az alvilág, a Duat termeivé váltak melyeken a léleknek át kell haladnia a halál után, hogy egyesülhessen és eggyé válhasson az alvilág urával, Ozírisszel. És itt egy újabb érdekes összefüggésre bukkanunk: Egyiptom papjainak is, még életükben végig kellett járniuk a léleknek ezt az útját (s ez fizikailag épp a Szfinxtől a Nagy Piramisig vezető folyosó volt), hogy mind intellektuális, mind spirituális értelemben felkészülhessenek azokra a tapasztalatokra, melyek a lélekre a halál után várnak, hogy a végén, a Nagy Piramis legfelsőbb termében a legvégső beavatásban részesülhessenek.

Ám a legendák arról is említést tesznek, hogy még ha meg is tudnánk határozni pontos elhelyezkedésüket, hiába kezdenénk el leásni a homokba, Amenti termeit nem ebben a háromdimenziós világban találhatjuk, hanem egy másik síkon, mivel nem a szokványos anyagi rezgés szintjén állnak. Annak, aki be akar lépni oda, előbb ki kell lépnie ebből a térből és időből. Van a földnek néhány pontja, ahol olyan kapuk találhatóak, ahol ezeket a „kilépések”-et véghez lehet vinni, többek között épp ilyen a gízai fennsík is.

amenti8De a kérdés még akkor is fennáll: ha be is tudnánk jutni Amenti csarnokaiba, vajon tényleg csak pergamentekercseket, régi könyveket találnánk ott?

Vannak, akik rá tudnak hangolódni erre a síkra, s azt mondják, valahol nagyon mélyen a homok alatt egy hatalmas űrhajó pihen, melynek belseje zöldes-sárgás fényben úszik, s melynek központi „mag”-ja körül hibernált állapotban fekszik a legénysége, arra várva, hogy valaki, vagy valakik, az erre kiválasztottak, felébresszék őket, s megkezdhessék küldetésük beteljesítését.

S hogy ez mikor fog bekövetkezni?

Az ősi iratok szerint az atlantiszi hagyatékot rejtő csarnokot azon a napon találjuk majd meg, amikor a gízai fennsík három piramisa csúcsainak, és a Szfinxnek az árnyéka egy pontban találkozik. Ez a pont jelöli Amenti bejáratának a helyét…