Hatodik nap: Az igazi Jézusi hagyaték

utazás_01Tiberias városába történő megérkezésünkkor, utunk során immáron másodszor éreztük nagyon határozottan, hogy nem is mi fogjuk az autó kormányát, hanem a Sors gondviselő keze az, aki vezet, és terel a megfelelő helyre, esetünkben a szálloda ajtajába. Mivel nem vagyok az elektronikus „kütyük” híve (okos telefon, GPS, tablet, stb.) ezért tájékozódásunk során a hagyományos módszerre, vagyis a papír alapú térképre hagyatkoztunk mindvégig. Ennek viszont van egy hátránya, hogy egy ország térkép sem, főként egy útikönyv nem tartalmazza az adott ország minden városának utcaszerű megjelenítését, vagyis „vakon” hajtottunk be Tiberiasba, és nem maradt más, minthogy a megérzéseinkre hagyatkozva vezettünk. Ami annyit tett a gyakorlatban, hogy ahol úgy gondoltuk, hogy jobbra, ott jobbra fordultunk, ahol pedig a másik irányt gondoltuk nyerőnek, ott pedig arra. Egyedül csak a szállásunk utcacímét, és a hozzá kinyomtatott max. 10 utcát behatároló térképecskét szorongatva haladtunk egyre beljebb Tiberiasba, mikor párom fennhangon felkiáltott, hogy a „Mi utcánkban vagyunk!”, vagyis a szálló címén, mire lassítottam és épp a főbejárat elé gurultunk be minden kerülő út és kanyargás nélkül. Meg is köszöntük a Segítőknek, hogy nagyon fáradtan egyből a „rendeltetési helyünkre” tereltek minket.

Felvetődhet a kérdés, hogy, de, hát miért nem „hódolok be” az elektronikai világ csodálatosan megtervezett, csábító eszközeinek!? A válasz egyszerű: óriási függőséget és kiszolgáltatottságot látok bennük. Függőség, hiszen mikor már „rákaptam” el sem tudom képzelni nélküle az életem (és tényleg nem, ahogy ezt látom a körülöttem élőkön), kiszolgáltatottság, mert amíg van áram a világ ura vagyok, egyszerre összpontosul a kezemben minden információ, ami létezik a Földön (internet), viszont, amint kiugrik a dugó az aljzatból, egy szemvillanás alatt elvesztek mindent, még egy kiflit sem fogok tudni megvásárolni a közértben, egy magot elültetni a kertemben, egyetlen dolgot sem elintézni az életemben, vagyis életképtelenné válok minden szempontból!

A Genezáreti-tó „fővárosa” tulajdonképpen Tiberias, a napozni és szórakozni vágyók paradicsoma, ami egy 60 ezer fős város, az ország egyik legnépszerűbb üdülőhelye. A számtalan szórakozási lehetőség közepette könnyű megfeledkezni arról, hogy ez a hely a zsidóság négy szent városának egyike. Több zsidó bölcs sírja található itt, filozófusoké, tudósoké és vallási vezetőké. A tudósok Tiberiasban rögzítették a héber ábécé betűit, és itt készült a nagyszabású Bibliai-kommentár, a Misna is. A város egyik geológiai érdekességét a terület déli pereménél található 17 hőforrás jelenti, amelyek mindegyike 2000 méteres mélységből tör a felszínre, és árasztja el a helyet ásványokban gazdag vízzel.

Szokásos kora reggeli indulásunk első megállóhelye Ein Tabgha városa volt, amely a jézusi kenyérszaporításról híres, mikor is Jézus öt cipóból és két halból 5000 éhes férfit lakatott jól, akik eljöttek meghallgatni Őt.

A közelben található dombtetők egyikén intézte az egybegyűltekhez a következő szavakat: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.”. A Hegyi beszéd közismert soraira emlékezik a Nyolc Boldogság temploma és kolostora (a képen). A templom és környéke turistáktól és zarándokoktól hemzseg, de a körülötte lévő csodálatos, hatalmas fákkal átszőtt parkban mindenki megtalálhatja a maga kis lelki békéjét, csöndben és áhítattal elmerengve, elgondolkodva az igazi, ősi, jézusi tanításokon.

OLYMPUS DIGITAL CAMERANem messze található Capernaum települése, melyet Krisztus második otthonaként tartanak számon. Többet prédikált, és több csodát tett itt, mint bárhol másutt. Napjainkban egy 2. századi zsinagóga maradványait tekinthetjük meg itt, amelynek helyén úgy mondják, hogy eredetileg egy olyan épület állt, ahol Jézus prédikált. Nemrég egy modern csónak alakú templomot is állítottak azon a helyen, ahol feltételezések szerint Szent Péter háza állt.

Amikor elkezdtünk igazán ráhangolódni a hely szellemére, fizikailag is érezhető volt bizonyos helyeknél, falmaradványoknál, épület romoknál egy nagyon megnyugtató, egységet sugárzó, eggyé válásra késztető energia, ami minden valószínűséggel Jézust idézi, az Ő igazi tanításait, a tisztaságra, tisztességre, és a rendre való törekvést. Hiszen minden a világegyetemben a Rend felé orientálódik, a rendre törekszik, a bolygók, a naprendszerek, a galaxisok ugyanúgy, mint a Földünkön egy piciny hangyaboly, a halak a tenger vízében, vagy akár a vándormadarak, akik minden évben a mágneses vonalak által meghatározott útvonalat követik téli szálláshelyük felé. Mindennek van egy meghatározott rendje egyfajta ciklikussággal, ami teszi élhetővé az adott rendszert, illesztve ezzel be egy nála nagyobb rendszerbe, mely az analógiák alapján ugyanazokkal az ismérvekkel bír. Mint a matrjoska babák. Az anarchia, a kaotika nem okoz kiegyensúlyozottságot, csak a rend, amely mindig kivezető útként szolgál minden veszettnek hitt szituációból, helyzetből!

Visszakanyarodva utunkhoz, ellátogattunk még Tel Megiddoba, amely egy 4000 éves város a völgy közepén. Már az első (egyiptomi hieroglifekkel lejegyzett) Megiddóról szóló írásos beszámolókban szó esik arról, miként viselt háborút a város ellen egy hatalmas fáraó mintegy 3500 évvel ezelőtt. A meggidoi tell (halom) 20 egymásra épült várost rejt, melyek az évezredek alatt rakódtak egymásra emelve ezzel egyre feljebb, és feljebb a jelenleg meglátogatható csodálatos feltárási helyszínt. Ahogy fenn állunk a domb tetején teljes nagyságában belátható a környék, és azonnal gondolatokat indít el az elmében, hogy vajon tényleg ez a hely lesz az, ahol a Jelenések Könyve szerint fognak megütközni egymással a jó és a rossz erői az emberi faj végső harcában az Armageddon idején!?

Megiddotól nem messze található a Har Tábor, a Tábor hegy (érdekes, mintha magyar elnevezés lenne, még az útjelző táblán feltüntetett íráson is szerepel az ékezet „Tábor”), amelyre csak a hegyet megkerülve juthatunk fel, úgy, hogy meg kell találnunk a tetőre vezető kis kacskaringós, szerpentines utat, amelyről viszont csodálatos kilátás nyílik az aranyló és zöld parcellákkal tagolt Jizreel-völgyre. A hagyomány szerint itt történt Jézus színeváltozása. Amikor Jézus három tanítványát maga mellé véve felment a Tábor-hegyre, az evangélium szerint a következő történt: „…és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, a ruhája pedig fehér lett, mint a fénylő Nap”.

A több ezer éves egyiptomi írások is beszámolnak hasonló beavatásokról, amikor a beavatandó személy sejtjeinek rezgése a mágikus beavatás során hatalmasat emelkedik, és ennek következményeként az aura színe azonnal megváltozik. Léteztek esetek, ahol a harmadik szemmel nem látók is érzékelték a hirtelen energia szint emelkedését, mégpedig a fizikai test, ragyogó, fényes manifesztációjában.

Az útikönyvünk szerint valahol Tiberias déli részén található egy nagyon régi, ókori Hold templom, amit a kibucok közötti keringés, és az aszfaltútról történő többszöri letérés ellenére sem sikerült megtalálnunk, pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna arra a helyre, ahol az ősi vallás követői a Holdat tisztelve végezték szertartásaikat, élték életüket.

Kicsit csalódottan vettük hazafelé az irányt, de lelkesített a tudat, hogy a következő napokban még olyan csodák várnak ránk, mint Názáret, Cipori, Akko, Caesarea, és egy olyan hely, mely nem volt benne az útitervünkben, viszont annál nagyobb hangsúlyt kapott hazaérkezésünk után.

Horváth László

error: Content is protected !!
%d blogger ezt szereti: